Régen azt hittem, hogy futni leginkább szép időben érdemes.
Napsütés, kellemes hőmérséklet, ideális körülmények.
Aztán idővel rájöttem, hogy a futás nem csak ilyenkor működik.
Sőt, néha pont a kevésbé ideális körülmények adják a legtöbbet.
Persze azért van határ.
Nem mindenáron megyek ki.
De egy kis eső, hideg vagy akár hó… az már inkább kihívás, mint akadály.
Esőben futni
Nem kerülöm az esőt.
Ha csak csendesen esik, az egyáltalán nem tántorít el.
Sőt, van benne valami különleges.
Persze ha már szakad, akkor azért meggondolom.
De ha közben erősödik fel? Akkor már mindegy 😄
Az egyik legemlékezetesebb futásom egy esős naphoz kötődik.
A 2024-es első céges B2Run.
5 kilométer, szakadó eső, rengeteg ember.
Sokszor nem is lehetett rendesen haladni, mert tömörültek előttünk.
Mégis… hatalmas élmény volt.
Valahogy az eső hozzáadott az egészhez.
Hideg és hó
A hideg nem zavar.
Az első pár perc persze nem mindig kellemes.
De utána a test felveszi a ritmust, és minden a helyére kerül.
A leghidegebb futásom -5 fok körül volt.
És teljesen rendben volt.
A havas futások viszont egészen más szint.
Volt, hogy frissen behavazott erdőben futottam, este, sötétben.
És reggel is.
A látvány… nehéz szavakba önteni.
Minden fehér.
Eltűnnek a mélységek, a kontrasztok.
Sokkal jobban kell figyelni a lépésekre.
És pont ettől lesz különleges.

Köd – ami még várat magára
Ködben erdőben futni még nem volt szerencsém.
De nagyon várom.
Valahol a misztikus és a nyugodt között képzelem el.
Talán egy kicsit para is 😄
De pont ezért izgalmas.
Nyári meleg
A meleget is el lehet viselni.
De van egy határ.
40 fokban nem fogok kimenni csak azért, hogy “meglegyen a futás”.
Ennyire nem vagyok elvakult.
Ha viszont verseny van, az más.
Arra lehet készülni.
És akkor beleállok.

Van, amikor nem megyek ki
Nem az a cél, hogy minden körülmények között fussak.
Van, amikor nem éri meg.
Ha jeges, csúszós utak vannak, vagy vihar, akkor nem kockáztatok. Ezeknél inkább nyugton maradok.
Egyszerű oka van: szeretnék épségben hazajönni.
Mit ad ez az egész?
Az, hogy nem csak “jó időben” futok, adott egy pluszt. Nem fizikailag a leginkább, hanem inkább mentálisan.
Egy esős vagy hideg futás után ott van az érzés:
ezt is megcsináltam
És közben rájössz: nem történt semmi különös, nem olvadtam el az esőtől 😄
Nem az időjárás dönt
Nem az időjárás dönti el, hogy futok-e, hanem az, hogy belefér-e az ésszerűségbe.
Ha igen, akkor megyek. Ha nem, akkor várok.
Mert minden vihar elmúlik egyszer.
És utána jön egy olyan futás, amiért megérte kivárni.
