Ez volt a harmadik alkalom, hogy részt vehettem az UB-n.
A részvétel volt a cél, nem volt különösebb tervem rekordkísérletre.
Élvezni akartam 🙂
Címke: futás élményként
Van az a pont futás közben…
Az eleje időnként talán nehéz. A test még ellenáll, a légzés kapkodó, nem állt még össze a rendszer. A napi gondolatok néha még ott maradtak a fejben.
Aztán elindulsz.
De még nem érkeztél meg.
Nem a futás közben kezdődik – hanem mielőtt elindulsz
Van az a pillanat, amikor már egész nap benned van valami.
Feszültség, kapkodás, és félbehagyott gondolatok.
És ilyenkor jön a döntés, vagy a lehetőség:
Elmegyek futni 🏃🏼♂️➡️
Felveszed a cipőt, elindulsz és már pörög is a lábad.
De a fejed… még ott marad.
Nem a futás közben kezdődik – hanem mielőtt elindulsz részletei…Nem kell mindig gyorsabbnak lenni
Mi történik, amikor nem a tempót hajszolod?
Volt idő, amikor minden futásnál néztem a tempót.
Gyorsabb voltam-e, mint tegnap, jobb lett-e az átlag, haladok-e és így tovább.
Mert valahol azt tanultuk meg, hogy a futás fejlődés.
A fejlődés pedig gyorsulás.
És ha nem gyorsulsz… akkor valamit nem csinálsz jól.
Nem kell mindig gyorsabbnak lenni részletei…Futás minden időben (vagy majdnem)
Régen azt hittem, hogy futni leginkább szép időben érdemes.
Napsütés, kellemes hőmérséklet, ideális körülmények.
Aztán idővel rájöttem, hogy a futás nem csak ilyenkor működik.
Sőt, néha pont a kevésbé ideális körülmények adják a legtöbbet.
Persze azért van határ.
Nem mindenáron megyek ki.
Miért futok inkább erdőben, mint aszfalton?
Van egy furcsa ellentmondás a futásaimban.
A legtöbbször aszfalton futok.
Egyszerűen azért, mert ez van közel. Az erdő körülbelül 2 kilométerre van, ráadásul emelkedőn kell felkapaszkodni. És őszintén… sokszor lusta vagyok hozzá.
Miért futok egyáltalán? (és mi változott az évek alatt)
Sokszor kérdezik tőlem: miért futsz?
A válasz elsőre egyszerűnek tűnik. De ha őszinte akarok lenni, az évek alatt sokszor változott.
A futás nálam nem egy nagy elhatározással kezdődött.
Hanem kíváncsisággal.
Miért nem csak futás a futás – és mi köze van a természethez?
Sokan gondolják úgy, hogy a futás csak egy sport.
Felveszed a cipőt, kimész, lefutod a távot, hazamész.
Nekem ennél sokkal több lett.
A futás számomra nem teljesítménylista, nem kilométergyűjtés, nem verseny másokkal. Sokkal inkább egy kapcsolódás – a testemhez, a gondolataimhoz és ahhoz a közeghez, amiben mozgok.
A környezet számít
Egészen más érzés aszfalton futni, mint erdei ösvényen.
Más a levegő.
Más a ritmus.
Más a belső csend.
Az erdő nem csak díszlet.
Mikroklímája van, illatai vannak, tere van a gondolatoknak.
Sokszor észrevettem, hogy egy nehezebb nap után nem a tempó számít, hanem az, hogy hol futok.
Futás, ami nem kizsigerel
Volt idő, amikor azt hittem, a fejlődéshez mindig többet kell beletenni. Gyorsabban, hosszabban, keményebben.
Ma már tudom:
a fejlődés sokszor a visszavételben van.
Figyelni a test jelzéseire.
Teret adni a regenerációnak.
Nem mindig nyomni – néha engedni.
Természetes támogatás – nem csodák, hanem egyensúly
Több mint 13 éve része az életemnek a DXN ganodermás kávé és más termékei. Nem azért, mert „működniük kell”, hanem mert nekem működnek.
Nem túlpörgetnek.
Nem ígérnek azonnali megoldást.
Hanem segítenek abban, hogy stabilabb legyen az alap.
És amikor futsz, az alap számít igazán.
A futás fejben dől el
Volt már olyan futásod, amikor a tested bírta volna, de fejben elfáradtál?
Nekem igen.
És fordítva is.
A futás megtanított arra, hogy a mentális állapot legalább annyira fontos, mint az izommunka. Néha egy csendes erdei kör többet ad, mint egy kemény edzés.
Miért Reishirunner?
A Reishirunner nem egy módszer.
Nem egy edzésterv.
Egy szemlélet:
- futni lehet élményként
- támogatni lehet természetesen
- élni lehet tudatosabban
Ez a blog erről szól majd.
Ha itt vagy, jó helyen jársz
Ha:
- keresed az egyensúlyt,
- szeretnél mozogni, de nem kizsigerelni magad,
- érdekel a természetes támogatás,
akkor maradj.
Ez csak a kezdet.